A FERTŐDI ELEMI OKTATÁS TÖRTÉNETE
(a kezdetektől 1991-ig)

A helybeli oktatás nyomati kutatva 1711-ben bukkantunk az első halvány jelre. Az egyházi határozatokat összegyűjtő jegyzőkönyv „Protocollum” említ egy „magistert”, iskolamestert. Süttör községben 1777-ben állt már a templom mellett egy rozoga állapotú iskolaház, amelyet rendbehoztak, de 1848-ban leégett, így ismét helyre kellett állítani. Mjad 1868. évi XXVIII. törvénycikk hatására 2 tanteremből álló iskola épült Süttörön. 1891-ben az országgyűlés a kisdedóvók létrehozásának kérdésével is foglalkozott. Hatására Süttörön óvodával kapcsolt leányiskola épült. Eszterházán csak a XIX. sz. második felétől kezdve működött iskola. 1903-tól egy egyházi fiúiskola is nyílt. Ez a harmincas években kicsinek bizonyult, és 1934-ben felvetődött egy új iskola építésének terve, de a katonai kiadásokat fontosabbnak ítélték ennél. A II. világháború alatt is folyt az oktatás 1944 őszéig. Ezután pár hónapnyi „szünet” következett. 1945 tavaszán miniszterelnöki rendelet értelmében megalakult az általános iskola. A következő tanévben már ebben a szellemben indult meg a munka, és felvetődött az egyetlen, központi iskola megteremtésének gondolata is. Egy rögös út első lépése volt ez, melynek végéhez 1947 szeptember elsején érkeztek el, amikor Eszterháza, Fertőszéplak, Sarród község iskolaszékének döntése nyomán megkezdte működését az iskola internátusa. A süttöri római katolikus iskolaszék nem csatlakozott, hanem külön általános iskola felállítása mellett döntött.

1948 júniusától változott meg ez a helyzet, ugyanis az országgyűlés megszavazta az iskolák államosításáról szóló törvényt. S a következő időszakban közoktatásügyi határozatok, törvények alakították az iskola életét.
1955-től napközi otthon működött az iskolában. Majd 1961-es III. törvény értelmében a politechnikai oktatást kellett megvalósítani. A gyerekek kijártak az iskola melletti kertbe, amelyet fokozatosan fejlesztettek. (kerítés, vízvezeték rendszer, szerszámoskamra).

Télen a lányok korszerű konyhában tanulhatták az alapvető háztartási ismerteket. A fiúk viszont sajnos nem rendelkeztek megfelelő műhelyekkel. Javítani kellett a testnevelés tárgyi feltételeit is, így 1962-ben a régi mozi helyén tornatermet alakítottak ki. 1967-ben pedig elkészült az iskola sportudvara. A gyerekek évente sporttáborban és úszásoktatásban vehettek részt. 1949 szeptemberében alakult meg az úttörőcsapat. A fiúk Petőfi Sándor, a lányok Zrínyi Ilona nevét vették fel.

1954-ben egyesült a két csapat. 1956-ban ez az ígéretes mozgalom megtorpant, de 1957 tavaszán már megindult az újjászervezés. E mozgalmas időszakban került sor az első táborozásra, 1959-ben a Balaton környékén. Megalakult az úttörőzenekar, és egy kétszobás helyiséget úttörő klubbá alakítottak át.
1972-től kezdődően a körzetesítés folyamata okozta a legnagyobb változást az iskola életében.
1972: Tőzeggyármajor felső tagozatos, és Sarród 3.-4. osztályos tanulóit fogadták a központi iskolában.
1973: Fertőendréd felső tagozatos, és Sarród 1-2. osztályos gyerekeit oktatták a központi iskolában.
1974: A fertőendrédi 4. osztályos diákok ezután Fertőd II. (Süttör) alsó tagozatos iskolájában tanultak.
A sok diák elhelyezése azonban nagy gondot jelentett. Ezért az alsó tagozatosokat a „Muzsikaházban” helyezték el.
A zsúfoltság miatt felmerült egy új iskola építésének terve. Célul tűzték ki még akkor a szemléltetőkészlet fejlesztését, és a szaktantermek kialakítását, valamint a kabinetrendszer bevezetését az 1975-76-os tanévtől.
A megvalósítás első állomása a fizika-kémia –matematika szaktanterem megnyitása volt 1974 novemberében a fertődi központi iskolában. Majd részt vettek az új matematika tanterv kísérletében, és az új fizika tankönyv kísérleti oktatásában is.
1974. október 4.-én megnyitották a gyermekkönyvtárat, melyben a könyvek mellett egy televízió és egy lemezjátszóval egybeépített rádió is a tanulók rendelkezésére állt.
Az 1974-75-ös tanév más téren is változást hozott. Eddig az évig hagyományos formában dolgoztak a rajok, ezután viszont bevezették a szakrajrendszert, hogy a gyerekek érdeklődési körüknek megfelelő foglalkozásokon vehessenek részt. A nevelők, tanulók, szülők, patronáló üzemek összefogásával pedig új atlétikai pályát adtak át 1975-ben.

Már esett szó róla, hogy a körzetesítés óta az iskola állandó helyhiánnyal küzdött. A régi álom – egy új iskola építése 1981-ben vált valóra. A főépülethez konyha, étterem, valamint sportlétesítmények is járultak. Közben az iskola eszközkészlete is szaporodott. 1983-84-ben a tanulók társadalmi munkájából filmvetítőt és képmagnót vásároltak. Majd az új tornacsarnok is felépült, és ezzel a sportolási feltételek is ugrásszerűen megjavultak.
A technikai feltételek javulásának, és a nevelők lelkiismeretes munkájának eredményeként a 8. osztályt végzett tanulók 98-100%-a középiskolában folytatja tanulmányait.
Az 1984-es év hozta a következő változást, ugyanis a Nagyközségi Közös Tanács fenntartásában működő Fertődi Általános Iskolát, Óvodát, Állami Zeneiskolát, Művelődési Házat, Közművelődési Könyvtárat, Általános Művelődési Központ (ÁMK) néven összevonta. Az intézkedés célja az együttműködés fejlesztése lett volna.
Mivel ez nem valósult meg maradéktalanul, az ÁMK néhány év múlva elsorvadt.
Az óvodások iskola előkészítő foglalkozásokon vesznek részt. Az iskolába kerülve pedig a diákönkormányzat segítségével beleszólhatnak a suli életébe. Hat munkacsoportban tevékenykednek a gyerekek, nevelők segítségével (osztálytitkárok, tanulmányi, fegyelmi, kulturális, egészségügyi, sport munkacsoport).
Havonta diáktanács üléseket tartanak, kéthavonta pedig az iskola valamennyi tanulója előtt értékelik az eltelt időszakot. A nevelők pedig szakmai munkaközösségekben dolgoznak. (alsós, felsős, napközis) Évente munkaterveket dolgoznak ki.